Oroszlánok - Címeroroszlánok
Vasárnap, 02.26.2017, 6:46 AM

Az én honlapom

Naptár
«  Február 2017  »
HKSzeCsPSzoV
  12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728
Körkérdésünk
Értékeld honlapomat
Összes válasz: 40
Statisztika

Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0

Címeroroszlánok

 
 
 
Az oroszlán gyakori ábra a heraldikában, hagyományosan a bátorságot, hősiességet és erőt szimbolizálja. A címeroroszlánok vagy leopárdok (a korai heraldika mindkét szót használta) a következő pózokban fordulnak elő: hátsó lábain ágaskodó, szembenéző, hátrafelé néző, lépkedő, álló, fekvő, ágaskodó, ülő, alvó oroszlán.
A heraldika mai álláspontja szerint az oroszlán csak rendesen növő alakban ábrázoltatik, hátsó lábain állva, jobb első lábát felemelve. Heraldikai színei vörös vagy arany, ritkábban fekete, s csak elvétve más színű. Karmai elütő színűek, így ha az oroszlán ércszínű, karmai vörösek vagy kékek, ha pedig a test színes: akkor arany vagy ezüst színűek, de a pajzs, illetve mező színétől mindig elütő; a fogak és a szemek általában ezüstösek, de ha a mező ezüst, akkor szinesek. Az oroszlánt rendszerint koronával a fején ábrázolják. Heraldikai tekintetben a korona mindig nyílt, karikán egy egész és két fél háromleveles dísszel. Teljesen hibásak a zárt koronák. Elhelyezés tekintetében a korona függőlegesen legyen a fejen, lehetőleg a pajzs hosszvonalának megfelelőleg. A korona kivételével minden előző feltételnek megfelelő címerállat tekinthető kizárólag oroszlánnak, minden más nagymacskához hasonló ábra (még ha sörényes is, ám például nem ágaskodik) leopárdnak tekintendő.
 
 
 
 
 
 
 

Spanyolország címere tökéletesen egyesíti az ország történelmének minden sajátosságát. A központi címer négy egyenlő részre oszlik, ezek a négy királyságot jelképezik, amelyek összeolvadásával létrejött a Spanyol Királyság. Az arany vár, amely vörös háttér előtt áll Kasztíliát jelképezi, míg a vörös oroszlán fehér háttérben Leónt képviseli. A függőleges, vörös és sárga sávok Aragónia egykori címerét jelképezik, ez a színösszetétel a mai napig Katalónia zászlaja. Végül az arany láncszemek Navarra királyságára emlékeztetnek. A négy királyság jelképeinek találkozásánál, a címer közepén kék háttérben három sárga liliom látható, amely a Bourbon-házat jelképezi. A címer alsó szegletében gránátalma idézi fel a Granada-központú mór királyságot.A címert két hatalmas oszlop fogja közre. Ezek Héraklész oszlopai, amelyekkel az ókori világ Gibraltárt jelölte. Ezekre az oszlopokra egy vörös szalag tekeredett fel, amelyen a Plus Ultra felirat olvasható. Ez latinul azt jelenti, hogy tovább, előre. Mivel ez a felirat a hírhedt tengerszorost jelképező oszlopokon áll, az egykori dicsőséges spanyol gyarmatosításokra utal.Az oszlopok csúcsán egy-egy korona látható, a bal oldali császári koronát, míg a másik királyi koronát ábrázol. Ez egyes spanyol uralkodók kettős szerepére utal, akik egy személyben német-római császárok is voltak. Mindezt a ma is használatos spanyol királyi korona fedi le.
 
 
 
 
 

Bulgária címerét 1997-ben fogadta el a bolgár parlament. A címerfelirat: Съединението прави силата (Egységben az erő).
 
 
 
 

Dánia címere három, koronás kék oroszlánt ábrázol kilenc vörös szívvel, arany mezőben. Legrégebbi ismert ábrázolása egy 1194 körül, IV. Knut dán király által használt pecséten található. A színek legrégebbi említése 1270 körüli forrásból származik.A jelenlegi változatot 1819-ben tette hivatalossá VI. Frigyes. A címeren ábrázolt korona V. Keresztély koronája, amely ma a koppenhágai Rosenborg kastélyban látható.
 
 
 
 
 

Észtország címere egy aranyszínű pajzs, rajta három kék oroszlánnal( vagy ahogy a heraldika nevezi, leopárddal). A pajzsot aranyszínű tölgyfakoszorú fogja körbe.
 
 
 
 

Finnország címere egy vörös pajzs, amelyen egy kivont kardú, sárga színű koronázott oroszlán látható. Körülötte kilenc sárga rózsa helyezkedik el, amelyek az egykori tartományokat jelképezik. Az oroszlán egy handzsáron áll, amely keleti fegyver lévén a keleti ellenségek felett aratott győzelmet szimbolizálja.
 
 
 
 
 
 

Lettország címere három középkori hercegség, Latgale (kék mezőben aranyszínű felkelő nap), Kurzeme (ezüstszínű mezőn vörös oroszlán) és Vidzeme (vörös mezőn ezüstszínű griffmadár) címerpajzsából áll. Az egykori három hercegséget jelképezi a pajzs feletti három aranyszínű csillag is. A pajzsot egy vörös oroszlán és az ezüstszínű griffmadár tartja, tölgyfaágakon állva.
 
 
 
 

Norvégia címere egy vörös színű pajzs, egy sárga oroszlánnal, maely mancsában egy fejszét tart. A pajzsot felülről egy korona díszíti. A király címere is ez de a korona nélküli pajzs körül egy vörös és hermelin színű palást felett a királyi korona van. Közvetlenül a pajzs köré pedig a Szent Olaf-rend láncát és csillagát helyezték el.
 
 
 
 
 

Svédország címere egy sárga kereszt által negyedelt pajzs, amelynek első és negyedik része kék, három koronával. A második és a harmadik negyed átlósan kék és fehér sávos, és egy-egy sárga színű oroszlánt helyeztek el rajta. A pajzson egy szívpajzs is található, amelyen a két svéd uralkodóház, a Vasa- és a Bernadotte-dinasztia címerei láthatók. A pajzsot felül a királyi korona díszíti, két oldalt egy-egy sárga oroszlán tartja. A pajzstakaró vörös és hermelin, amit ismét a királyi korona fed.
 
 
 
 

Grúzia címerén,a címer központi része egy vörös színű pajzs, melyen Szent Györgyöt ábrázolják, miközben megöli a sárkányt. A pajzsot oldalról két oroszlán tartja, felül pedig egy korona díszíti, alul az ország mottója olvasható a grúz ábécé betűivel: „ძალა ერთობაშია” (Egységben az erő). A címer a Bagratida-dinasztia, Grúzia középkori uralkodócsaládjának címerén alapul.
 
 
 
 
 

Örményország címere egy négy részre osztott pajzs, amelyet két oldalt egy sas és egy oroszlán tart. A pajzs négy része a négy örmény királyi dinasztiát képviseli. Az első negyedben egy narancssárga, a hátán keresztet viselő leopárd látható kék mezőben. A második, vörös részen egy narancssárga színű, szétterjesztett szárnyú kétfejű sas, a harmadikon pedig két sas látható, fejüket a napkorong felé fordítva (a sas és a nap narancssárga, a mező vörös). A negyedik negyed egy narancssárga színű, keresztet viselő oroszlán látható kék mezőben. A szívpajzson két hegy található — az egyikük az Ararát — látható Noé bárkájával, a csúcsok alatt három hullámos sáv van.
 
 
 
 
 
 

Ukrajna címere egy kék színű pajzs, rajta Szent Vlagyimir jelképével, egy három ágú, sárga színű szigonnyal. Létezik egy hivatalosan nem elfogadott címerváltozat is, ahol ugyanezt a pajzsot két oldalról egy oroszlán és egy kozák tartja, felülről pedig egy korona díszíti.
 
 
 
 
 

Csehország címerén a címer négy egyenlő négyzetre van felosztva, amelyből kettőben a történelmi Csehország címerállata látható: piros háttérben egy fehér, kétfarkú oroszlán, amely a hátsó lábaira emelkedik. (Csehország zászlajának fehér és piros sávja is ennek a címerállatnak a két fő színét jelképezi.)A bal fölső negyedben Morvaország, a jobb alsó negyedben Szilézia címere látható.
 
 
 
 
 
 

Belgium címere, egy fekete színű pajzs, amelyen egy aranyszínű ágaskodó oroszlán látható vörös nyelvvel és karmokkal. A pajzsot sisak és korona fedi, a sisakdísz fekete és aranyszínű, a pajzsot két oroszlán tartja. Alul vörös szalagon aranyszínű betűkkel az ország mottója olvasható: Az egység erőssé tesz ("L'union Fait La Force.")
 
 
 
 
 
 

Hollandia címere egy koronázott kék színű pajzs, amelyen egy sárga ágaskodó oroszlán kivont kardot és nyílköteget tart a mancsaiban. A pajzsot az oroszlán körül fehér téglalapok (billetek) díszítik, és kék szalagon állva, két sárga színű oroszlán tartja. A címert bíbor és hermelin színű palást borítja, csúcsán a királyi koronával. A szalagon az ország mottója olvasható: „Je Maintiendrai” (Fenntartom).
 
 
 
 
 

Luxemburg címere egy fehér és vörös vízszintes sávokból álló pajzs, amelyen egy ágaskodó, vörös színű oroszlánt helyezték el. A koronázott pajzsot két, kifelé néző, aranyszínű oroszlán tartja, valamint egy vörös és hermelin színű palást fogja körül, amit felül egy újabb aranyszínű korona díszít.
 
 
 
 
 
 

Az Egyesült Királyság királyi címere négyelt pajzs, amelynek első és negyedik mezője vörös színű három balra tartó arany oroszlánnal (Anglia). A második negyed arany, egy ágaskodó vörös oroszlánnal, amelyet vörös liliomos keret vesz körül (Skócia). A harmadik negyed kék színű, benne arany hárfával (Írország). A pajzsot a legmagasabb brit rendjel, a Térdszalag-rend kék színű öve veszi körül, amelyen arany betűkkel a „Honni soit qui mai y pense” (franciául: Szégyen arra, aki rosszat gondol róla) felirat olvasható. A pajzsot felül egy aranyszínű sisak díszíti, azon pedig egy koronázott brit oroszlán található. A sisaktakaró arany-hermelin. A két pajzstartó egy arany oroszlán és egy ezüst egyszarvú. A pajzs és a két pajzstartó egy zöld dombon áll, amelyen — arany szalagon — „Dieu et mon droit” (franciául: Isten és a jogom) felirat olvasható.
 
 
 
 
 

Skócia címere egy sárga színű pajzs rajta egy ágaskodó, vörös oroszlánnal. A pajzstartó két unikornis (egyszarvú ló), melyek mellső lábukkal a két skót zászlót tartják. A pajzs felett egy sisakon ülő vörös oroszlán látható, jogart és országalmát tartva.A jelmondat: "Senki sem ingerelhet/zaklathat büntetlenül."
 
 
 
 

Guernsey címere egy vörös színű pajzs, rajta három sárga nyújtózkodó oroszlánnal. A pajzs felett egy apró, sárga színű levél látható.
 
 
 
 

Jersey címere egy vörös színű pajzs, rajta három nyújtózkodó, sárga oroszlánnal. A címert 1279-ben I. Eduárd angol király adományozta a szigetnek, 1981 óta a zászlón is megtalálható.
 
 
 

Sealand címere egy átlósan sávos pajzs. Kétoldalt egy-egy oroszlán tartja, melyek alsóteste sellő. A pajzs felett hercegi korona és korong lakú legyező látható. Alul, kék szalagon olvasható a hercegség mottója: „E Mare Libertas” (Szabadság a tengertől).